Zutty

Tulajdonképpen szeretném én a telet, csak a csúszós utaktól irtózok.  Legszívesebben ki sem mennék ilyenkor az utcára, ha jeget látok, pánikszerű félelem tör ki rajtam. 
Ma délben, amikor már minden dolgomat elvégeztem, leültem egy kicsit a gép elé, és örömmel nyugtáztam, hogy a reggeli kutyasétáltatást és bevásárlást ismét csak sikerült elcsúszás nélkül elintézni, most meg már olvad, baj nélkül bejutok a munkahelyemre.  Pár perc múlva gyerekem, aki színtévesztő, odaszól, hogy nem nézném-e meg a monitorján ennek a karakternek milyen színű lett a haja.
- Nem kell idejönnöd, csak fordulj erre, onnan is látod.
Na, én teljes lendülettel fordultam egyet a Tesco gazdaságos székemmel, aminek rögtön ki is tört az egyik lába és kigurult alólam.  Estem, mint az ólajtó, be az ágy mögé a sarokba,  fiam meg felhúzott szemöldökkel kérdezi:
- Anya, te most mit csinálsz ott?
Hát mit lehet erre mondani?
a.) Találtam a YouTube-on egy nyugdíjas jóga videót, azt gyakorolgatom.
b.) Úgy teli pukiztad a szobádat, hogy leájultam a székről.
c.) A jó édes anyádat!
Ehelyett szépen elmagyaráztam neki, milyen színű a karakter haja, megkérdeztem, van-e még több kérdése, de nem volt, én meg arra gondoltam, hogy a jégen elcsúszni, az semmi, azt minden hülye tud, de otthon a szobában egy széken ülve nagyot esni, na az a valami!

Nyugodt hét

Régen volt ilyen nyugis hetem.  Minden nap fél hattól kettőig dolgoztunk, a pénteki szállítás is csak reggel négykor kezdődött.  Felsőbb utasításra megszüntették az éjféli vagy hajnal kettői munkakezdést.  Na nem a mi  jó közérzetünk volt a cél, hanem a 30% éjszakai pótlékot sokallták.  Teljesen mindegy, de örülök neki.  Nem tudom, meddig tart, nem lehet itt biztos az ember semmiben, de remélem, hogy így is marad.  Persze vannak, akik sajnálják,  hogy kiesik az a néhány órás éjszakai pótlék, érdekes módon pont azok, akik amúgy jól állnak anyagilag, de nem a fizetésükből szaladt meg ennyire.  Háziasszony munkatársnő családja például pár éve rózsadombi villát örökölt, Kishörcsög élettársa vállalkozó, van, aki falun lakik, állatokat tart, és olyan is van, aki csak simán bele született a jóba.  Ők azok, akik, ha tehetnék, beköltöznének a gyárba.  Talán ez azt is jelentheti, hogy a pénz nem boldogít, mert például Háziasszonyról ordít, hogy jobban érzi magát a munkahelyen, mint otthon, de akad más ilyen is.  Hiába van pénzük, ha a magánéletük boldogtalan, bele lehet tojni az egészbe..... mondom ezt én, akinek miféle magánélete is van?  Bevásárlás, főzés, mosás, takarítás, kutyasétáltatás, cigitöltés, a nap végén egy kis mahjong a neten.... akár hogy is, de alapjában véve jól érzem magam itthon, az én kis világomban.