Hegymászás: De Miért?

Vannak dolgok a világban amiket nem fog föl az én parányi eszem.  Ilyen például a hegymászás.  Mire jó?  Igen, tudom, sport, mint a többi, de mégis.  Miért utaznak el pokolian messzire az emberek, hogy aztán sorba állhassanak megmászni a Mount Everestet, miközben az ott élő emberek csak úgy jönnek mennek hegyre fel, hegyről le.  Nekik nem kihívás.

Fölmentél? Ügyes vagy, majd benne leszel a tévében pár percig, esetleg néhány sor erejéig az újságok hátuljában is megemlítenek, olyat tettél, amire az átlagember nem képes, sőt, igazából nem is érdekli őket.
Hős vagy, a saját hősöd, mert a hegymászásnak mi más értelme lenne azon kívül, hogy szupernek érzed magad?

Ja, ha lejössz, a szemetedet hozd már le magaddal, ne a serpáknak kelljen még azt is eltakarítani.

Kép forrása:  internet

Ilyen volt a hetem

Még aktív dolgozó koromban megfogadtam, hogy minden nap írok legalább egy mondatot a blogomba, a teljes elbutulás ellen.  Úgy éreztem, a lélekölő robotmunka annyira leépít, hogy lassan már a betűket is elfelejtem.  Később módosítottam egy hétre.  Majd megint később elhalasztottam nyugdíjas koromra..
Nyugdíjas vagyok, mégis ellustálkodom a blogolást.  Pedig olyan jó visszaolvasgatni a régi dolgaimat. 
Amúgy is mi  lenne az az egy mondat, amivel összefoglalnék egy napot?  Főleg olyankor, amikor nem történik szinte semmi.
Vagy túl sok dolog történik, és káosznak érzem az életemet?
Mi lenne az az egy mondat, ami jellemezné az elmúlt hetemet?
Talán ez:
A műfogsor szívás!