Még aktív dolgozó koromban megfogadtam, hogy minden nap írok legalább egy mondatot a blogomba, a teljes elbutulás ellen. Úgy éreztem, a lélekölő robotmunka annyira leépít, hogy lassan már a betűket is elfelejtem. Később módosítottam egy hétre. Majd megint később elhalasztottam nyugdíjas koromra..
Nyugdíjas vagyok, mégis ellustálkodom a blogolást. Pedig olyan jó visszaolvasgatni a régi dolgaimat.
Amúgy is mi lenne az az egy mondat, amivel összefoglalnék egy napot? Főleg olyankor, amikor nem történik szinte semmi.
Vagy túl sok dolog történik, és káosznak érzem az életemet?
Mi lenne az az egy mondat, ami jellemezné az elmúlt hetemet?
Talán ez:
A műfogsor szívás!
Nyugdíjas vagyok, mégis ellustálkodom a blogolást. Pedig olyan jó visszaolvasgatni a régi dolgaimat.
Amúgy is mi lenne az az egy mondat, amivel összefoglalnék egy napot? Főleg olyankor, amikor nem történik szinte semmi.
Vagy túl sok dolog történik, és káosznak érzem az életemet?
Mi lenne az az egy mondat, ami jellemezné az elmúlt hetemet?
Talán ez:
A műfogsor szívás!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése